A tegnapi felvetés másik szempontból talán még aggályosabb lehet a mindennapokban.
Ez pedig az útkereszteződés értelmezése.
Nézzük csak még egyszer a KRESZ vonatkozó részét!
Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).
Az útkereszteződésről pedig ezt írja:
Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.
Hogy miért érdekes ez?
Hát mert az útkereszteződés a korlátozások jelentős részét feloldja.
(Arról, hogy mi oldja a korlátozásokat, várható egy külön poszt.)
A gond megint ott van, hogy nem tudjuk, mi az az út. Mert ugye a korlátozó táblák kihelyezői úgy gondolják, hogy egy kapuban végződő út, vagy egy "Várakozóhely" táblával (KRESZ 110. ábra) meg nem jelölt parkoló bejárata az nem út, így az nem oldja a korlátozást.
Persze, nyilvánvaló, hogy egy kapu a szorosan az út menti telekre az nem út, hanem csak egy valami. Hiszen különben minden kapu után meg kellene ismételni minden táblát.
Meg az is nyilvánvaló, hogy ha egy bekötő út 2 km múlva végződik kapuban, akkor az már útnak számít.
Na de hol van a kettő között a határ? Tudnom kell-e, hogy meddig tart az adott bekötő? És ha adott esetben ellátok a kapuig, akkor el kell mennem oda meggyőződni arról, hogy nem fordul-e be mégis az út a kerítés mellé?
Nem kellene egy bizonyos távolság, aminél hosszabb út (legyen az valódi út vagy csak egy kapubejáró) az útnak számít.
Hiszen vannak olyan zsákutcák, amik rövidebbek sok kapubejárónál - csak éppen a zsákutca, mint olyan, egyáltalán nincs definiálva a KRESZ-ben, kizárólag a 106. ábra nevében van megemlítve.
Persze lehet ezt is kötözködésnek venni, de ez is csak addig kötözködés, amíg te nem veszel kereszteződésnek valami olyan utat, ami egy rendőr szerint nem út...
